Mit kell tenni, ha a pénisz elüt. Szabad-ötletek jegyzéke – József Attila összes versei | MEK

Péter Malik Hansruedi Wildermuth A díjazott kutatások a fénypolarizáció különböző jelenségeire mutatnak rá a temetői szitakötők, valamint a böglyök viselkedéséből kiindulva.

Azt kutatták, miért nem kedvelik a bögölyök a fehér szőrű lovakat, illetve miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez. Felismerték, hogy a lóbögölyök kevésbé vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez. Megfigyelték, hogy rengeteg a szitakötő a sírköveken, pedig nincs is tó a közvetlen közelben.

Megállapították hogy a fekete, csillogó felületek vízszintesen polarizált fényt vernek vissza: A vízszintesen poláros fény ugyanis környezetszennyező: a petézőhelyet kereső szitakötők gyakorlatilag víznek hiszik ezeket a csillogó felületeket.

Vagyis a felületek odavonzzák a vizet kereső rovarokat, azok le is petéznek, az utódok ha a pénisz elüt elpusztulnak, és ez károkat okoz a populációnak.

A kutatócsoport jelentős európai uniós támogatás bevonásával speciális bögölycsapdákat fejlesztett ki, melyek működése a kutatásokban vizsgált fénypolarizációs jelenségeken alapul.

Mind a szitakötők, mind pedig a böglyök elfoghatók a poláris fény alkalmazásával, így a kutatásnak nemcsak a tudományos, de a gyakorlati haszna is rendkívül jelentős.

A már említett csapdák mellett speciális fehér és zebracsíkos lóruhák gyártását is maga után vonta a tudományos felfedezés: az eszközök mára már világszerte elérhetők a lovakkal foglalkozók számára. A Volkswagen kitüntetése kivételnek számít, a szokásoknak megfelelően az IgNobel-díjakat mindig elismert kutatók kapják komoly, bár furcsa kutatásaikért.